Honlapkészítés akció

Közép-Európa Táncszínház

web
email
cedit[kukac]chello.hu
kerület
VII.
címe
Bethlen Gábor tér 3.
telefonszáma
1/342-7163
gps koordináták
É 47.50411 K 19.07935
megközelítés
74-es, 78-as és 79-es trolibusszal
A Bethlen-téri Színpad

"... A Salamon-féle eset után talán örökre elkerültem volna a kabarénak a tájékát is, ha a véletlen nem sodorja felém a lelkes Nézzse Feketét, hogy önbizalmam kihunyó mécsesét újból lángra lobbantsa. Színházi körökben a beszédhibás és nagyothalló Fekete Józsefet, a hajdani Apolló Kabaré sovány, göthös titkárát nevezték Nézzse Feketének, amiért makacs érveléseit rendszerint így kezdte: Nézzse, uram... Példaképe volt a hűséges, megbízható színházi titkárnak, baklövést egész pályafutása alatt csak egyszer követett el, azzal viszont élete végéig ugratták... Az Apolló kapuzárása után nem kapott állást. Még keresethez is csak évente egyszer, szilveszterkor jutott, kisajátítva magának a színészek hagyományos pendlizésének megszervezését. ... Nézzse imádta a színházat. Áhítattal tekintett fel a színészet nagyjaira, de a rangsort maga állapította meg, és ha azt valaki vitatni merte, körömszakadtáig szenvedélyesen védelmezte. Igazán csak a régieket becsülte, a jövevényeket gyanakvással fogadta, a nagy csinnadrattával kiugrókat pedig mélységesen megvetette. ...Szüntelen színházalapításról ábrándozott. Ragaszkodott rögeszméjéhez, hogy a Népszínház mintájára megteremti Budapesten a Népkabarét. Ez ábránd maradt, a valóság a Bethlen-téri Színpad lett, amelyet Nézzse 1929 őszén szerződés nélküli színészekből, konzorciumos alapon toborzott társulattal nyitott meg. Nem fizetést kaptak a tagok, hanem részesedést.
Ki-ki olyan arányban, amilyenben részt vett a színház munkájában. Ennek a kabarénak csak annyi köze volt a néphez, hogy olcsó helyárú előadásaival elsősorban a hetedik kerület egyszerű népét, a csikágói városnegyed lakóit kívánta szórakoztatni. Ugratták is a dicsekvő direktort, amikor vállalkozása beütött, hogy a színház előtt esténként bicikli-bicikli hátán áll.
... Engem, ha vonzott valami, akkor csak az, hogy a színház a Csikágóban van, abban a kerületben, ahol születtem, nevelkedtem, pár lépésre a kedves Városligettől. Talán meghatódásom eredményezte, hogy mindjárt az első műsorba Csikágó címmel egy kis operettet írtam, mely zajos sikert aratott, szép kritikákat kapott, de híre nem jutott túl a hetedik kerület határain.
És hiába írtam két szezonon át hatásos kuplékat Vidor Ferikének és Sándor Stefinek, Hetényi Heidelberggel kisoperetteket, csak Nézzse büszkélkedett velem, de az előkelő szakma, ott messze a belterületen, tudomást sem vett rólam." (Kellér Dezső: Kortársak és sorstársak. Bp.1971.)

A Bethlen-tér 3. sz. alatti bérház földszintjén 1929. november 29-én színház nyílt.
Igazgatója Fekete József, dramaturgja Korcsmáros Nándor (Siófok, 1883. ápr. 12.-Bécs, 1959. dec. 6.) újságíró, lapszerkesztő, színigazgató, aki Fiumében magyar nyelvű előadásokat rendezett. 1929-ben és 1931-33-ban a Bethlen-téri Színház dramaturgja, művészeti vezetője volt. Jeleneteit a kabarékban játszották. 1944-ben a Gestapó, később a Rákosi rendszer letartóztatta. 1946-tól a Fészek Klub ügyvezető elnöke, 1956-ban Ausztriába emigrált. Első művészeti vezetője Dezsőffy László (Mindszent, 1890. jan. 24.-1948. okt. 8.), a Rákosi Szidi színiiskola után a miskolci társulatnál színész, innen a Royal Orfeumhoz szerződött, a háború után is. A színház zenei vezetője Hetényi-Heidelberg Albert (Bécs, 1875. ápr. 18.-Bp. 1957. júl. 5.). Zeneakadémiai tanulmányai után először a Népszínház korrepetitora volt.
Karnagyi pályáját a Fővárosi Cabaret Bonbonniere-ben kezdte, de több kabaré tagja volt.
Hatszáznál több dalát a főváros valamennyi kabaréjában énekelték, zenés játékait az orfeumokban is bemutatták. A 30-as években Hetényi-Buday Dénes-Sebő Miklós triót vezette a Rádióban. Németre fordított több Ady verset, a korszak szinte valamennyi költőjének versét megzenésítette. A színház konzorcionális alapon nyílt a Rákosi Tibor tulajdonában lévő bérházban s 1932-ig kabaréműsort játszott, amelyeknek fő szerzője s egyben főrendezője Kellér Dezső volt. (Bp. 1905. dec. 1.-Bp. 1986. szept. 24.) Kellér újságíróként kezdte pályáját; első kabarétréfáját a Komédia Kabaré mutatta be.1933-ban konferált először a Terézköruti Színpadon, 1937-41-ig a Békeffi László Pódium Írók Kabaréjának szerzője, 1940-45-ig a KamaraVarietében, 1945-48-ig a Pódium Kabaré szerzője és konferansziéje, 1951-től tizenkét éven át a Vidám Színpad konferansziéja, majd a Thália Színház kabaréműsorainak konferansziéja volt. Békeffi László méltó utódjaként emlegették - szellemes szövegei, pontosan időzített poénjai számos, nem egyszer kényes politikai problémát érintettek. 1945 előtt a Színházi Élet és a Délibáb közölte írásait, később több önálló kötete jelent meg. Sikeres librettókat is írt. A Bethlen-téri Színpad csak egy kis epizód gazdag életében. A Bethlen-téri Színpad bemutatójáról írt első két kritikából:
"Sok a színház - mondják. És ismét megnyílt egy színház - a Bethlen téren. Bethlen-téri Színpad név alatt kabaré műsorral. A Csikágó igényét akarja kielégíteni a Bethlen téri Színpad, műsorában könnyű, változatos darabok, tréfák, magánszámok szerepelnek, a bemutatott produkciók nívója azonban kétségtelenül - a város belső részének lakosait is érdekelheti.
A műsor kiemelkedő pontja a Csikágó című kétfelvonásos operett. Szövegét írta Kellér Dezső, zenéjét Hetényi-Heidelberg Albert. Braun bácsi lánya színésznő lesz. A szigorú apa tudni sem akar többé a rossz útra tért leányról. Csakhogy a leány Eva Brown néven híres színésznő lesz Hollywoodban s az apa most már fájó szívvel gondol leányára, aki nem törődik vele. Braun bácsi téved, mert Éva leánya nagyon is törődik vele, annyira, hogy csupán azért hajózik át Amerikából Európába, hogy édesapját meglátogassa. Eva Brown tehát Pesten van. A híres filmszínésznő nem tudja megtagadni azt a kislányt, aki a Csikágóban született s aki a Ligetben annyit csavargott. Kedve támad egyedül bolyongani újból a Ligetben, úgy, mint régen. És a Ligetben megszólítja aztán egy pincér, aki valami nevelőnőnek nézi. Éva Brown belemegy a játékba, flörtöl a pincérrel, moziba is elmegy vele, de egy alkalmas pillanatban odébb áll. S a szerelmes pincér csak később tudja meg, hogy az a leány, aki olyan kedves volt vele szemben, nem is szegény nevelőnő, hanem híres mozisztár.
A kedvesen, szellemesen megírt történethez Hetényi-Heidelberg Albert kitűnő muzsikát komponált.
A hosszú műsorban színre kerül még Rózsahegyi László A hídon című hatásos életképe, Szép Ernő Ágyrajárók című vígjátéka, Kellér Dezsőnek Bethlen és a medve és a Szinging pfúj című tréfái.
A Bethlen-téri Színházban igazán nincs sztárrendszer, fiatal, tehetséges színészek állanak sorompóba a sikerért. Hozzájuk csatlakoznak azok a színészek, akik az utóbbi időben nem tudtak megfelelő módon elhelyezkedni. Ezek Vidor Ferike, Sándor Stefi, Dezsőffy László, akik ismert kedvencei a közönségnek s akiket a publikum szívesen látott viszont. A fiatal gárdából elsősorban a vendég Rózsahegyi Maricát kell kiemelnünk, aki A hídon című darabban meglepő talentumról tesz tanúságot. De szívesen jegyezzük meg a nevét Verbőczy Ilának (az operett primadonnájának), Mende Klárának, László Lilinek, Farkas Endrének, Kapossy Kató-Katónak, Rózsássy Áginak, Somlárt, Szentiványit, Kabókot, Tamás Benőt, Molnár Józsefet régi jó ismerősként üdvözöljük.
A színház csinos, tetszetős, intim jellegű, a műsor jó és ízléses.
Talán még sincs sok színház Pesten. (b.j.)"

"A Bethlen-téri Színpad megnyitása
A mostani gazdasági viszonyok közepette, amikor régi nagy színházak mennek tönkre, új színház nyílt meg Budapesten. Színházat nyitni Budapesten 1929-ben merész vállalkozásnak látszik, de csak addig, amíg az új színpadot nem látta és az első műsort végig nem élvezte. Mert amikor az ember megjelenik a meglepően szép, intim színházban, végignézi a műsort és gondolkozni kezd rájön, hogy még üzletnek is kitűnő lesz a Bethlen-téri Színpad. A hetedik kerület szívében a Bethlen-téren, a Csikágóban nem frakkos uraknak és estélyi ruhás dámáknak épült a kis színház, hanem egyszerű polgárembereknek, akik kevés pénzért rémekül elszórakozhatnak. A színház péntek esti premierjén eldőlt, hogy az új vállalkozás életrevaló és a közönség lelkes tapsai megpecsételték hosszú időre a sikert.
A színház ugyanis egyedülálló olcsó helyárakkal, olcsó ruhatárral, büfével olyan sokat nyújt, hogy már ebben magában rejlik a siker titka. Fekete József igazgató minden elismerést megérdemel, hogy Budapestet ezzel a színházzal gazdagította. Kiváló műsorral nyílik a színház, ami nem is csoda, ha az igazgató mellett olyan kitűnő nevek állnak, mint Korcsmáros Nándor dramaturg, Dezsőffy László művészeti és Hetényi-Heidelberg Albert zenei vezetők. Ismert szerzők nagyszerű kis darabjait játsszák kiváló színészek. Nem kezdőkkel kísérletezik a színház igazgatósága, hanem a magyar színészet fémjelzett nevei, jólismert budapesti színészek játszanak az ízléses színpadon. A változatos műsor kabarétréfákat, operettet, magánszámokat és legfőképpen irodalmat is ad. ... A díszletek szépek, bár Vogel Eric, a tervező az egyik darabban a Parlamentet tévedésből a budai oldalra festette. ... Végeredményben a legjobb auspiciumok között indul el a Bethlen-téri Színpad útjára és biztos, hogy az első est sikere állandósulni fog. (I.I.)"

Olyannyira állandósult, hogy az első kabaréműsorok száz-százhúsz előadást is megértek.
A műsorok közül rendkívüli sikert aratott a Fehér rózsa c. operett, a Mákvirág c. operett, (Kellér - Hetényi H.A.), Szőke Szakáll Homokzsák c. bohózata, a Csörgősapka c. operett, a Szélkakas c. vígjáték, a Drei Herzen im 2/4 Takt c. operett (Mihályi István - Hetényi), A ketrec c. Korcsmáros-komédia, a Gezeresz Egyiptomban c. operett (Korcsmáros - Innocent - Hetényi), a Béla bácsi c. vígjáték (Emőd Tamás), az Ámor a műteremben c. operett (Mihály I. - Hetényi), Szőke Szakáll VIII. Albert c. bohózata, a Schneider Fáni c. Vadnay László bohózat, a Nyári estén furulyaszó c. Kellér - Hetényi operett, a Dunabár c. Vincze Ottó - Harmath Imre operett, az Ágyrajárók c. Szép Ernő vígjáték a számos tréfa, bluett, vígjáték mellett. A szólószámok közül a kritikák mindig kiemelik a kitűnő Sándor Stefi, a jóízű Dezsőffy László, a pikáns Mende Klári, a tehetséges Rózsahegyi Marica, László Lili, Lészay Kató, Poór Miklós, Balla Zsuzsi, Szalay Mária, Heltai Andor, Vajda Tilla, Kazal László, Érczkövi László, Gergely Vilma, Kéky Rózsi, Iványi Dezső, Sárossy Mihály, Feleki Kamill, Kemény Olly, s főleg Vidor Ferike cselédnótáit-kupléit. A konferanszié Szentiványi Kálmán mindig ötletes, szellemes, friss szövegei, a minden műsorban helyet kapó Két hordár a sarkon c. tréfa meghozta a nagy sikereket. Pedig ezekben az években már nem kevésbé volt kockázatos egy ennyire zsidó jellegű társulat "echt pesti", vagy a négy zsidót karikírozó Mi van eladó? c. bluett kihangsúlyozása.
Bárha személyekben nem is, de műsorpolitikájában, célkiűzésében erősen kapcsolódik a Révay utcai Új Színházhoz. Az is kabaré műsorokkal kezdte működését s egészen a három felvonásos darabokig majdnem párhuzamosan haladt a Bethlen térivel, amikor műsorában a drámairodalomból válogatott erősen zsidó tárgyú darabokat (An Ski Dybuk, O,Neill A szőrös majom). Társulatának is tagja volt itt is - ott is Orsolya Erzsi, Gellért Lajos, Somlár Zsigmond, Csortos Gyula, Erdélyi Mihály. A kabaréműsorban Békeffi László, Nóti Károly, Vadnay László, Mihály István, Harmath Imre a szerzők. Itt is - ott is színre kerül Emőd Tamás Trianonja, Bródy Sándor Lyon Leája (1927, ill. 1929; 1929, ill. 1934.) Bródy Sándor 1900-ban jelentette meg a Fehér Könyv első számát; a könyv a polgárosodás problémáit mélyítette tovább, a nemzetiségi kérdést és a zsidókérdést. 1900-ra az egykori egyszerű zsidó és nem zsidó, törekvő nagyapák fiai, "ha sikerült nekik", gazdag nagyiparosok, bankárok. Az unokák között elszaporodnak a raccsoló, párbajozó huszártisztek és előkelőségben a vérbeli hercegnőket túlszárnyaló kisasszonyok, akik szégyenkezve megtagadják polgári apjukat is, és titkon oly álmot rejtegetnek, hogy ők tulajdonképpen egy herceg vérbeli leszármazottai. Bródy a Fehér Könyvben erről beszél, az asszimiláció morális kérdéseiről, dühe a kétszeresen elnyomott zsidó szegénység hangja, akiket hitehagyott báróik kétszeresen megtagadtak. A Fehér könyv bukása anyagi bukás, de tervekkel zárja a lapot, ereje, lendülete, hite és akarata töretlen. A Fehér Könyvben jelent meg 1902-ben A dada. Az 1900-1905 közötti évek a magyar konzervativizmus nagy ellentámadásai, a reakció felszítja a nemzeti gyűlölködést és az antiszemitizmust. A magyarságában méltán megbántott Bródy Sándor már nemcsak erkölcstelen, erotomán nemzetgyalázó, történelemhamisító bolond, ahogy eddig a vádak szóltak, de zsidó is lesz egyszeribe. A két világháború között már nem kíván magányos hősként harcolni a világ ellen, nem kívánja a színpadról kiáltó szóval megváltani a világot, vagy legalábbis önmagát, már a színműveiből meg akar élni. Ez meghatározza színművei sorsát, ezekre a darabokra egyre inkább a felejtés árnyéka borul.
Pedig a java még csak eztán jön: 1932. szeptemberében a színház áttért a három felvonásos színművekre. 1933-36. között Rákosi Ottó, Rákosi Tibor és Rákosi Jakab osztozott az igazgatói poszton. A művészeti vezetésben Gellért Lajos dramaturg-főrendező, majd Szirmai Rezső dramaturg-igazgató vett részt. A társulat tagja közé tartozott Barsi Ödön, Orsolya Erzsi, Sarlai Imre, Békássy Antal, Czobor Imre, Erdélyi Mihály, Sulyok Mária, Fehér Lili, Bánhidi László, Mály Gerő, Bodnár Piri, Ferenczi Marika, Inkey Margit, Major Kató, Ürmössy Anikó; vendégként fellépett Beregi Oszkár, Csortos Gyula, Kosáry Emmi, Fedák Sári, Somogyi Nusi.
A műsorban a zenés vígjátékok mellett Baál Ernő és Nagy Károly irredenta szellemű színműve, az Üzen a Hargita éppen úgy helyet kapott, mint a meglepően nagy számú zsidó témájú színdarab, így az 1933. június14-én bemutatott, majd 17-én betiltott Dr.Kohn Max Nordautól.
Sikeres bemutató volt viszont Gellért Lajos több mint 300 előadást megért Timosa, a cár katonája. Pedig ekkor már egy tenoros hang üvölt, uszít németül: Hitler. Erről könyvében így ír: "... A körúton találkozom a Bethlen-téri színház tulajdonosával: most fordítom jiddisből a nagyhírű Awigdor Anschell románcát - hazudom Rákosi Tibornak. Érdekli? - Legyen szerencsém. ... Este felolvasom nekik az előjátékot. Tetszik. Szerződést kínálnak. Lekötik, szereposztást csinálok, kilenc próbát kapok, de: Kérem, sajtóra ne számítsunk, nem lesz!
Egy sajtó mégis volt, a Pesti Hírlapé, kritikusa ajánlja benne az igazgatóságnak, sürgősen levenni a műsorról! A századik előadásról a Pester Lloydtól nagy dicséretet kap: én láttam a híres vilnai előadást, de a mi magyar színészeink jobban játszanak - írja. A 200-ik előadást a New Yorki Variety recenzálja. Már Hevesi Sándor is védi a Timosát, már divat megnézni, London is érdeklődik... A 300-ik előadást Jevgenyij Sztepat vezényli rubaskában.... Teljes szövegét lehozza a Színházi Élet..."
(Gellért Lajos: Nyitott szemmel. Bp.1958.)

A Timosa után került színre Kellér Dezső egyetlen háromfelvonásos zenés vígjátéka, a Dr. Jazz , majd két bohózat után, 1934. junius 7-én mutatják be Jacob Gordin Anyaszív című családi életképét, ugyancsak Gellért Lajos átdolgozásában. Zenéjét Szasa Gorodinszky szerezte, a verseket Innocent Ernő írta, rendezte Czobor Imre. Ez a darab is a cári Oroszországban történik, a 19. század végén, egy zsidó családban.
A nagy siker még ez év október 10-én Bródy Sándor Lyon Lea című drámája. E bemutató különlegessége, hogy köztudott volt Csortos Gyula antiszemitizmusa, ugyanakkor azt mondogatta, hogy a Színészkamara elnöke csak én lehetek, vagy a kis Rott. S bárki zsidó hozzáfordult, mindenkin segített. A Lyon Lea bemutatója előtt az alábbiakat nyilatkozta a Műsoros Revü 1934. 27. számában:
" - Nagy lelkesedéssel vállaltam szerepet a darabban, annál is inkább, mert szerepem eljátszása a legnagyobb művészi teljesítményt igényli. Újszerű megvilágításban viszem a közönség elé Lyon rabbi alakját, amely remélem, friss élményt fog jelenteni nemcsak annak az új generációnak, amely a darab első bemutatója idején még gyermekcipőben járt és az azóta eltelt tizennyolc év alatt lépett be a felnőtt közönség soraiba, hanem azok számára is, akik annak idején jóval fiatalabban, mint most, már látták a megrázó drámát. A szerep igen érdekes és nehéz feladat elé állítja annak megszemélyesítőjét, de éppen ez vonzott akkor, amikor szerződtem a színházhoz, ahol az író elképzelését új színezésben elevenítem meg a publikum előtt. Az előttem álló nem mindennapi művészi feladat ambicionált arra, hogy - amit nagyon ritkán teszek meg - már a próbák előtt megtanuljam szerepemet, amely most minden porcikájában oly intenzív átéléssel él bennem, hogy ha akarnám sem tudnék tőle megválni mindaddig, amíg bele nem sugároznám, amit az író megalkotott: az igazi művészetet értékelő magyar közönségbe. " Csortos Gyula nagy színjátszó tehetsége, közismert jellemfestő ereje bizonyára felejthetetlen színházi estté avatja a Lyon Lea előadását azok részére, akik a mai felújítás alkalmával megnézik az író egyik legnépszerűbb alkotását. A Műsoros Revü úgy hirdette a Bródy-darab bemutatóját, mint az író halálának tizedik évfordulója alkalmából való felújítást. Itt, a Bethlen téren Czobor Imre mondott prológot, ugyanekkor azonban október 13-án a Vígszínház ugyancsak Bródy halálának tízéves évfordulóján A tanítónőt újította föl, amely elé Herczeg Ferenc Megemlékezését Ágay Irén mondotta el. A tanítónő címszerepében Tőkés Anna, ifj. Nagy István szerepében Jávor Pál, a rendező Hegedűs Tibor volt. A hiba csak ott van, hogy Bródy Sándor 1924. nyarán távozott az élők sorából. ez tehát amolyan utólagos elégtétel volt. Ugyanis a háború kitörésének első évében Bródy Sándor megint tervezi a Fehér Könyv kiadását, terveiben megtartja a békebeli Fehér Könyv rovatait, műfajait: ír portrékat államférfiakról, tábornokokról, színházi rovatot indít, vallomásos töprengést a zsidókérdésről, közöl novellákat, s van egy aktuális új műfaja is a háborús Fehér Könyvnek: Levelek a frontról. Bródy személyes életében a Fehér Könyv volt az utolsó politikai küzdelem. Az 1918-as polgári őszirózsás forradalom és 1919-ben a proletárdiktatúra mellé állt. 1919. április 6-án a Színházi Életben megjelent nyilatkozata: "Mert nincs jobb téma a világon mint az éles, a vérre menő igazság...Meglássák, hogy amikor se hamis becsvágy, se pénzvágy, vagy a pénznek a rettenetes kényszere nem uralkodik fölöttünk, mit tudunk mi csinálni..."
Nem kétséges, hogy Bródy a proletárdiktatúra mellett állt, de nem mondhatjuk, hogy részt vett a forradalomban. Ezért volt szükség 1934-ben egy elkésett tízéves halál-évfordulóra. Hiszen még 1918-ban is így jellemzi egy ellenséges kritikusa: "...Kedd az a nap, amely Budapestet véletlenül mintegy Bródy Sándor Bayreuthjává változtatja. A Nemzeti Színház A dadát játssza, a Vígszínház a Timár Lizát, a Magyar Színház A szeretőt. A tanítónő filmalakjával arat zsúfolt házakat."
Az 1914-ben írott Tímár Liza vádirat. Vádolja a dúsgazdag, kikeresztelkedett zsidót, a talaját vesztett katonagrófokat, a korrupt ügyvédeket. A Tímár Liza a felső tízezerről szól, esetleg azokról, akik ehhez az osztályhoz sorozzák magukat önkényesen. Tárgya a zsidóság három generációjának mentalitása. A vagyonszerző nagyapa egyszerű életelvei, az apa újgazdag sznobizmusa, s a dráma középpontjában a lány, a harmadik generáció lázadása. Ez a lázadás a kikeresztelkedett, az arisztokráciához asszimilálódni kívánó gazdag zsidóság ellen támad. Tímár Liza tiltakozik ez ellen a mentalitás ellen, lenézi és megveti a polgárságot, a zsidó polgárságot, a maga furcsa, egzaltált módján szakít a polgári konvenciókkal, elmenekül ebből a világból, de hova? Az igazi, az ősi, a katolikus arisztokráciához, az ancien regime világához.
A Lyon Lea a háború alatt (1915) keletkezett. Különös, feszült hangulatú darab a háborúról. Egy galíciai faluhoz közelednek az orosz csapatok. A falu tudós rabbija, Lyon "elegáns, abbészerű jelenség". A bevonuló csapatok vezére, Konstantin főherceg hallotta a hírét a rabbi gyönyörű leányának, Leának. Követeli magának a leányt, ez a feltétele a falu épen maradásának. Lea tiltakozik ez ellen, majd vállalja az áldozatot, bele is szeret a főhercegbe. Az apa azonban nem engedi, hiába kéri erre a lány és a falu népe. Végül a lány dönt a főherceg mellett, aki szerelmese előtt lesz öngyilkos, mikor a felmentő csapatok beérnek a faluba.
A Lyon Lea nemcsak és nem is elsősorban pszichológiai nézőpontú darab a háborúról és a zsidóságról. Lyon Lea az élet nevében lázad fel apja ellen, aki a törvények betűjét, a dogmákat szegezi szembe vele. A zsidóság két generációjának mentalitása csap össze a drámában, ahol a hívők is az élet pártján vannak, Lyon Lea áldozatát szükségesnek és elfogadhatónak érzik a hagyományokat képviselő Lyon rabbi hívei. A darabnak ez a rétege, amely a zsidóság sorsát és lehetséges magatartását, belső vitáját ábrázolja, a biblia nyelvén fogalmazódik meg.
A Lyon Lea után nagy siker még Potter Trilby-je, Szomory Dezső Péntek este és Ossip Dymov Joske, Peti Sándor - Vértes Lajos Katz bácsi, Perez Haméiri ugyancsak jiddisből fordított Csodarabbi-ja, de 1935-ben megvették a Royal Színházat, s 1936 tavaszán csődbe is jutottak. Ez év őszén Somogyi Gyula az igazgató, Hont Ferenc a főrendező, Upor Tibor a tervező. Öt bemutatót tartottak, az utolsót, Brandon Thomas bohózatát, a Charley nénjét 1937. június 6-án. A színház ezután megszűnt, helyén mozi működik.
Bródy Sándor temetése csaknem olyan volt, mint azt ő Rembrandtról megírta: nem volt ott a divatos, gazdag "fenti" világ, de ott voltak az értő kevesek és a szegények. Elmaradtak a színésznők, a sváb (Herczeg Ferenc mint a hivatalos irodalom képviselője), nem képviseltette, magát a Vígszínház, a Magyar Színház, nem a hivatalos művészeti és politikai világ; nem a Kerepesi úti temetőbe temették el, hanem a rákoskeresztúri temetőbe. De ott voltak az igazi írók és baloldali politikusok közül sokan. 1930-ban új síremléket kapott, s 1934-ben megemlékeztek halála tízéves évfordulójáról. 1934-ben zajlott le a nevezetes Toll-vita is (amelynek fontosabb cikkeit Komlós Aladár, Karinthy Frigyes, Zsolt Béla, Márai Sándor, Hunyady Sándor írták), s melynek lényege: a magyar nyelven író, zsidó Bródy Sándortól sem
vitatható az, hogy magyar.

1929. XII. 7.

Kellér Dezső: CSIKÁGÓ
Kimondott pesti op. 2 fv.
Zene: Hetényi-Heidelberg Albert
Rózsahegyi László: A HÍDON
Életkép
Szép Ernő: ÁGYRAJÁRÓK. Vj.
Kellér Dezső: BETHLEN ÉS A MEDVE
Kellér Dezső: SZINGING PFUJ. Tréfa.
Emőd Tamás: TRIANON. Ünnepi j.
Díszlet: Vogel Eric
Rend.: Farkas Endre

1930. I. 18.

Kellér Dezső: FEHÉR RÓZSA. Op. 1 fv.
Zene: Hetényi-Heidelberg Albert
Kellér Dezső: RUZS. Vj.
Kellér Dezső-Losonczy Dezső: MÁS A MAI NŐ. Vj.
Harmath Imre: UTOLSÓ RANDEVÚ. Grandguignol.
László Miklós: EGY ÓRA AZ ŐRÜLTEK HÁZÁBAN. Bo.
Korcsmáros Nándor: NE DŐLJ BE NEKI. Tréfa.
Rend.: Iványi Dezső

1930. III. 5.

Kellér Dezső: MÁKVIRÁG. Op. 1 fv.
Zene: Hetényi-Heidelberg Albert
Korcsmáros Nándor: PAPAGÁJKÓR. Tréfa.
Matolay Géza: III. EMELET 24. Grandguignol.
Kellér Dezső: ÁLDOTT ROSSZEMBER. Tréfa.
Harmath Imre: MI VAN ELADÓ? Bluett.
László Miklós: FOGAT FOGÉRT. Bo.
Rend.: Iványi Dezső

1930. V. 14.

Matolay Géza: "TOUR-RETOUR". Tréfa.
Vincze Ottó-Harmath Imre: DUNABÁR. Op.
Vadnay László: ŐFENSÉGE SZOBÁJA. Tréfa.
Korcsmáros Nándor: VÉGRENDELET. Tfréfa.
Magánszámok: Érczkövy László, Vidor Ferike, Szentpál-tánccsoport.

1930. VIII. 29.

Kellér Dezső: CSÖRGŐSIPKA. Op.
Zene: Hetényi-Heidelberg Albert
Vadnay László: "NA MEGÁLLJ SALGÓ!". Burleszk.
Korcsmáros Nándor: NÉZD MEG A LÁNYÁT.
Énekes bo. Idegen ötlet nyomán.
Zene: Kellér Dezső szövegére
Hetényi-Heidelberg Albert
Békeffy László: SZÉLMALOM. Tréfa.
Innocent Ernő: VELENCEI ÉNEKESEK. Dj.
Zene: Hetényi-Heidelberg Albert
Kellér Dezső: AKTUÁLIS STRÓFÁK.

1930. X. 18.

Vadnay László: "SCHNEIDER FÁNI". Vj.
Korcsmáros Nándor: SZÉLKAKAS. Vj.
Mihály István: CSALÁDI PÓTLÉK. Vj.
Magánszámok: Gergely Vilma, Kéky Rózsi, Vajda Tilla, Szentpál-tánccsoport.
Konferál: Szentiványi Kálmán.
Rend.: Iványi Dezső:

1930. XI. 7.

Mihály István: NA ÉS…? Tréfa.
Hetényi-Heidelberg Albert-Innocent Ernő: HAWAI. Miniatür dj.
Korcsmáros Nándor: A DRÁMAI KERÉK. Blöff 1 fv.
Hetényi-Heidelberg Albert-Harmath Imre: MON PARIS. Párizsi kabaré.
Hetényi-Heidelberg Albert-Mihály István: DREI HERZEN IM 2/4 TAKT. Vidám op.
Magánszámok: Feleki Kamill, Lészay Kató, Iványi Dezső, Sárossy Mihály, Ormos Béla.
Konferál: Szentiványi Kálmán.

1931. I. 16.

Kellér Dezső: NYÁRI ESTÉN FURULYASZÓ. Op.
Zene: Hetényi-Heidelberg Albert.
Korcsmáros Nándor: ASSZONYRÓL BESZÉLNEK.
Jelenet a lövészárokban.
Görög László: SZERELMI LEVELEZŐ. Vj.
Kellér Dezső: SZÁMLÁLJÁK A NÉPET. Bluett.
Bus Fekete László: A POFON. Bo.

1931. II. 14.

Korcsmáros Nándor: A KETREC. Az ember komédiája 3r.
Charmeur: BICIKLI.
Kőváry Gyula: AMÍG EGY ASSZONY ELJUT ODÁIG… Bluett.
Hetényi-Heidelberg Albert-Innocent Ernő: A MENYASSZONYI KÉP. Miniatür dj.
Magánszámok: Kéky Rózsa, Kemény Olly.
Konferál: Szentiványi Kálmán
Rend.: Iványi Dezső

1931. IV. 10.

Kellér Dezső: FALUSIAK PESTEN. Tenyészrevü 3 k.
Vécsey Leó: A DEMIDOFF-GYÖNGYÖK. Szkeccs.
Zerkovitz Béla-Harmath Imre: FALU VÉGÉN KURTA KOCSMA. Életkép.
Szőke Szakáll: HOMOKZSÁK. Vj.
Urmánczy Nándorné: A PROTEKCIÓ. Tréfa.
Konferál: Szentiványi Kálmán
Rend.: Iványi Dezső

1931. X.

Erdélyi Mihály: TAHI TÓTH VERONIKA. Op.
Liptay Ervin: RUBIKON.

1932. IX. 24.

Erdélyi Mihály: CSÓKOS REGIMENT.
Énekes-táncos revü 6 k. a békebeli huszáréletből.
Karmester: Bondy Endre
Díszlet: Csortos E. József
Jelmez: Kovács István
Rend.: Erdélyi Mihály

1933. X. 5.

Gellért Lajos-Szánthó Dénes: A NAGY RIPORT.
Újsághír 7 k.
Zene: Polgár Tibor
Vers: Innocent Ernő
Díszlet: Reysser Ottó
Rend.: Gellért Lajos
Szirmai Rezső: ELŐRE MEGFONTOLT SZÁNDÉKKAL.
Törvényszéki történet 6 k.
Díszlet: Domcsek Vilmos
Rend.: Vajda Pál

1933. XI. 21.

Baál Ernő és Nagy Károly: ÜZEN A HARGITA. Szm. 3 fv.
A prológust írta: Tábori Piroska
Rend.: Czobor Imre

1933. XII. 22.

Bezdini Bayard Mihály: VALUTA. Szm. 4 fv.
Díszlet: Upor Tibor
Rend.: Vajda Pál

1934. I. 26.

Rice, Elemer L.: SZÁMOLÓGÉP. Ko. 8 k.
Ford.: Bálint György
Díszlet: Upor Tibor
Kisérőzene: Fischer Sándor
Rend.: Vajda Pál

1934. II. 10.

Gellért Lajos: TIMOSA, a cár katonája.
Awigdor An-Schnell színművét magyarra átd.:
Zene: Eugen Stepat
Vers: Innocent Ernő
Rend.: Gellért Lajos

1934. III. 21.

Kellér Dezső: DR. JAZZ. Zenés vj. 3 fv.
Zene: Sally Géza és Darvay László
Díszlet: Upor Tibor
Rend.: Vajda Pál

1934. IV. 13.

Hennequin, Maurice-Veber, Pierre: NINCS ELVÁMOLNIVALÓJA? Bo. 3 fv.
Ford.: Góth Sándor
Rend.: Czobor Imre

1934. V. 17.

Hennequin, Maurice-Nitchell: VIGYÁZAT! NŐI SZAKASZ! Bo. 3 fv.
Ford.: Lakatos László

1934. VI. 7.

Gordin, Jacob: ANYASZÍV. Zenés családi életkép 3 fv.
Magyarra átd.: Gellért Lajos
Zene: Gorodinszky Szasa
Vers: Innocent Ernő
Díszlet-jelmez: Reysser Ottó
Rend.: Czobor Imre

1934. IX. 21.

Kelemen Viktor: TIÉD LESZEK!
Zene: Bert Reisfeld és Rolf Marbot
Díszlet: Ütő Endre
Rend.: Czobor Imre

1934. X. 10.

Bródy Sándor: LYON LEA. Dr. 3 fv.
Díszlet: Ütő Endre
Rend.: Bársony István

1934. XII. 13.

Potter, Paul M.: TRILBY
Georges du Maurier után írta:
Ford.: Fáy J. Béla
Díszlet: Ütő Endre
Rend.: Bársony István

1935. I. 12.

Lennox, G. F.: RANDEVU. Szm. 5 k.
Ford. és magyar színpadra alk.: Szirmai Rezső
Díszlet: Ütő Endre
Rend.: Csortos Gyula

1935. II. 16.

Szirmai Rezső-Rozsnyai Vilmos: FŐÚR, FIZETEK! Józsefvárosi tört. 3 fv.
Díszlet: Ütő Endre
Rend.: Czobor Imre

1935. III. 14.

Szomory Dezső: PÉNTEK ESTE. Szm. 1 fv.
Dymov, Ossip: JOSKE. Orosz-zsidó szj. 3 k., prológgal és epilóggal.
Zene: Gorodinszky Szasa
Ford.: Laczkó Géza
Díszlet: Ütő Endre
Rend.: Czobor Imre

1935. IV. 10.

Peti Sándor-Vértess Lajos: KATZ BÁCSI. Zenés bo. 3 fv.
Zene és vers: Láng György
Díszlet: Ütő Endre
Rend.: Czobor Imre

1935. VI. 3-11.

ROTT SÁNDOR és Társulatának vendégjátéka

Rejtő Jenő-Görög László: RÖMIPARTI. Bo.
Lőrincz Miklós: CSAL A FELESÉGEM. Tréfa.
Rejtő Jenő: PARDON, TÉVEDTEM. Tréfa.
Rejtő Jenő: AKROBAT, OH! Bo.
Nádassy László: ITT A LOCSOLÁS! Bo.
Nádassy László: TEDDY ÉRZI A TAVASZT.
Nádassy László: UTOLSÓ VACSORA. Ko.
Faludy Kálmán: MAI TALÁLMÁNY. Burleszk.
Zenei vezető: Erdőss László
Rend.: Szántó Jenő

1935. IX. 13.

Varga Sándor: APRÓHÍRDETÉS. Ko. 3 fv.
Díszlet: Ütő Endre
Rend.: Darvas Enrő

1935. IX. 28.

Haméiri, Perez: CSODARABBI. Vidám zenés j. 3 fv.
Jiddisből átd.: Gellért Lajos
Zene: Kelen Hugó
Díszlet: Ütő Endre
Rend.: Gellért Lajos

1935. X. 4.

Neuner, Robert: HÁROM EMBER A HÓBAN
Eric Kästner regényéből írta:
Zenés vj. 3 fv.
Ford. átd.: Andai Ernő
Zene: Gyöngy Pál
Vers: Békeffy István
Díszlet: Ütő Endre
Rend.: Tarján György
(Royal Színházban)

1935. X. 30.

Nusic, Broniszlav: A MINISZTERNÉ (A miniszter felesége) Vj. 4 fv.
Ford.: Tarján György
Díszlet: Ütő Endre
Rend.: Darvas Ernő

1935. XI. 28.

Armstrong, Antony: TÍZPERCES ALIBI. Egy gyilkosság története 3 fv.
Ford.: Kosztolányi Dezső
Díszlet: Ütő Endre
Rend.: Tarján György

1935. XII. 5.

G. Láng Erzsi: EGY SZAVÁBA KERÜL. Vj. 4 k.
Díszlet. Ütő Endre
Rend.: Andai Ernő
(Royal Színházban)

1936. I. 25.

Dömjén Miklós-Vándor Imre: A DAJKA. Szm. 2 r., 6 k.
Kísérőzene: Flamm Andor
Díszlet: Ütő Endre
Rend.: Tarján György
(Royal Színházban)

1936. III. 21.

Lengyel József-Kelemen Kálmán: MEGSZÖKÖTT A LEÁNYOM. Zenés vj. 3 fv., 7 k.
Zene: Kondor Leó
Vers: Görög László
Rend.: Bársony Aladár

1936. XI. 17.

Higley, Philo-Dunning, Philip: EMLÉKEZÉS. Vj. 3 fv.
Zene: Szenkár Dezső
Vers: Mihály István
Díszlet: Upor Tibor
Rend.: Hont Ferenc

1936. X. 21.

Sherwood, R. E.: LÉGITÁMADÁS. Szm. 3 fv.
Ford.: Bálint György
Díszlet: Upor Tibor
Rend.: Hont Ferenc

1936. XI. 11.

Molnár Ferenc: DOKTOR ÚR. Bo. 3 fv.
Díszlet: Upor Tibor
Rend.: Hont Ferenc

1936. XII. 22.

Balogh László: CSAK JÁTÉK! Ko. 3 fv.
Díszlet: Upor Tibor
Rend.: Hont Ferenc

1937. I. 6.

Thomas, Brandon: CHARLEY NÉNJE. Bo. 3 fv.
Rend.: Bihari Nándor
változás
100% az előző hónaphoz

Hol van a(z) Közép-Európa Táncszínház a térképen?

Közép-Európa Táncszínház a térképen

További találatok ebben a kerületben:

"A" Színház Budapest VII. kerület, Rákóczi út 54.

Belvárosi Színház Budapest VII. kerület, Károly krt. 3/a

Deutsches Theater Budapest Budapest VII. kerület, Rákóczi út 62.

Godot DumaSzínház Budapest VII. kerület, Madách Imre út 8.

Gólem Színház Budapest VII. kerület, Holló u.1.

Kazán István Kamaraszínház Budapest VII. kerület, Kertész u.36.

Madách Színház Budapest VII. kerület, Erzsébet krt. 29-33

Magyar Színház Budapest VII. kerület, Hevesi Sándor tér 4.

Örkény István Színház Budapest VII. kerület, Madách tér 6.

RS9 Színház Budapest VII. kerület, Rumbach u 9

Spinoza-ház Budapest VII. kerület, Dob utca 15.

 
Budapesti Programajánló - 2017 Október
H K Sz Cs P Sz V
1
2 3 4 5 6 7 8
9 10 11 12 13 14 15
16 17 18 19 20 21 22
23 24 25 26 27 28 29
30 31
 

Budapest hőmérséklete: 0 °C

Zenit Futárszolgálat
 
 

legkeresettebb cégek:

 

legújabb hírek:

 

legújabb programok: