Honlapkészítés akció

Magyar Színház

web
email
szervezes[kukac]mszinhaz.hu
kerület
VII.
címe
Hevesi Sándor tér 4.
telefonszáma
1/341-3849
gps koordináták
É 47.50364 K 19.07269
megközelítés
73-as és 76-os trolibusszal
1837. augusztus 22-én nyílt meg Pesten a közadakozásból felépített Pesti Magyar Színház Bajza József igazgatásával. A magyar nyelv pallérozása és az erkölcs nemesítése mellett a színház vezetőinek fő célja volt a magyar dráma felvirágoztatása. A Pesti Magyar Színház, amely az 1840-es országgyűlésen a Nemzeti Színház nevet kapta, otthont adott a zenés műfajoknak is, hiszen a város egyetlen magyar nyelvű színháza volt. Itt játszották a kor sikeres népszínműveit és az operaelőadásokat ugyancsak. (Később a Népszínház és az Operaház megnyitásával ez a két műfaj önálló épületben és társulattal folytatta munkáját.) 2000. szeptember 1-től, a nagymúltú társulat ismét a Pesti Magyar Színház nevet viseli, történetének azonban kitörölhetetlen része a régi Nemzeti Színház tevékenysége.

A színház igyekezett minél több eredeti magyar művet játszani. A Nemzeti Színház vitte sikerre Katona József: Bánk bánját, valamint Czakó Zsigmond, Szigligeti Ede, Jókai Mór, Csiky Gergely megannyi színművét azzal a jeles színészgárdával, melynek tagja volt többek között Déryné Széppataki Róza, Megyeri Károly, id. és ifj. Lendvay Márton, Lendvayné Hivatal Anikó, Szentpétery Zsigmond, Prielle Kornélia, Fáncsy Lajos, Egressy Gábor.

A század második felében Szigligeti Ede, majd Paulay Ede igazgatása idején tovább formálódott a színház sajátos arculata. Paulay nevéhez fűződik két klasszikus mű első bemutatója, 1879-ben Vörösmarty Mihály: Csongor és Tündé-jét, majd 1883-ban Madách Imre drámai költeményét, Az ember tragédiáját állította színpadra. A magyar művek mellett műsoron voltak a világirodalom klasszikusai is. Szophoklész, Shakespeare, Lope de Vega, Moličre, Victor Hugo, Schiller művei állandóan a repertoáron szerepeltek. Ekkor szerződött a Nemzeti Színházhoz Jászai Mari, Szacsvay Imre, Ujházy Ede.

A századfordulón és az azt követő néhány évben szerződött a Nemzeti Színházhoz Márkus Emília, Paulay Erzsi, majd az új generáció közül Ódry Árpád, Bajor Gizi, Lehotay Árpád, Uray Tivadar, Timár József, Kiss Ferenc.

Az 1837-ben ideiglenesen épített épületet elavultság miatt le kellett bontani, így a Nemzeti Színház a megüresedett Népszínház épületébe költözött 1908-ban. Ott működött (a mai Blaha Lujza téren) fél évszázadig. Ambrus Zoltán és Hevesi Sándor igazgatása idején a világirodalmi repertoár kiszélesedett. Hevesi Sándor rendezésében Shakespeare és Moličre – ciklusok kerültek műsorra. Németh Antal 1935 és 1944 között igazgatta a Nemzeti Színházat. Ez idő alatt ismerkedett meg a közönség Németh László, Tamási Áron, Kodolányi János, Babay József, Márai Sándor, Herczeg Ferenc, Hubay Miklós, Bókay János és Zilahy Lajos darabjaival. Németh Antal felfrissíti a társulatot is, a Nemzetihez szerződteti Tőkés Annát, Makay Margitot, Dayka Margitot, Berky Lilit, Gózon Gyulát, Makláry Zoltánt, Jávor Pált, Apáthi Imrét. A fiatalokat Gobbi Hilda, Major Tamás, Várkonyi Zoltán, Szörényi Éva, Olty Magda, Ungváry László, Lukács Margit, Pataky Jenő képviseli.

A második világháború alatt súlyos károk érték a Nemzeti Színház épületét. Az újjáépítés után, 1945. szeptemberében nyitott újra a Nemzeti a Bánk bán-nal, Major Tamás igazgatásával, aki 1962-ig vezette a színházat. Ez időben mutatták be Illyés Gyula drámáit: a Fáklyaláng 1952-ben és a Dózsa György 1956-ban, valamint Németh László: Galilei-je kiemelkedő produkciói voltak a színháznak. Mindhárom művet Gellért Endre rendezte. A huszadik század kortárs szerzői közül bemutatták többek közt Garcia Lorca, O’Neill, Krleža, Osborne, Miller, Brecht drámáit. A közönség Mészáros Ági, Básti Lajos, Bessenyei Ferenc, Ladányi Ferenc, Máthé Erzsi, Lukács Margit, Kállai Ferenc, Váradi Hédi, Sinkovits Imre, Rajz János, Törőcsik Mari, Kálmán György játékában gyönyörködhetett.

A metróépítésre hivatkozva 1965 márciusában felrobbantották a Nemzeti Színház otthonát, a Blaha Lujza téri patinás épületet. A színház ismét „ideiglenes szállásra" költözött; előbb a Nagymező utcában, a mai Thália Színház épületében (1964-1966), majd az újjáépített Magyar Színház Hevesi Sándor téri épületében kapott otthont, ugyancsak átmeneti időre. Amint azt a bevezetőben már említettük, ez az épület 2000. szeptember 1-től ismét a Magyar Színház nevet viseli, társulata azonban a régi Nemzeti Színház hagyományain nevelkedő és azt őrző művészekből áll.

A Magyar Színház szellemi otthona a humánumnak, a nemes nemzeti és egyetemes emberi értékeknek. Célja ma is a magyar dráma felkarolása, a határainkon kívüli magyar művek színpadra segítése ugyanakkor teret nyújt a világirodalom jeles műveinek is. Kötelességének tekinti a klasszikus magyar drámairodalom fontos darabjainak repertoáron tartását a világirodalom klasszikusaival egyetemben. Mindezen műveket korunk legmagasabb művészi eszközeivel és legkiválóbb művészeivel kívánja megszólaltatni.
változás
-100% az előző hónaphoz

Hol van a(z) Magyar Színház a térképen?

Magyar Színház a térképen

További találatok ebben a kerületben:

"A" Színház Budapest VII. kerület, Rákóczi út 54.

Belvárosi Színház Budapest VII. kerület, Károly krt. 3/a

Deutsches Theater Budapest Budapest VII. kerület, Rákóczi út 62.

Godot DumaSzínház Budapest VII. kerület, Madách Imre út 8.

Gólem Színház Budapest VII. kerület, Holló u.1.

Kazán István Kamaraszínház Budapest VII. kerület, Kertész u.36.

Közép-Európa Táncszínház Budapest VII. kerület, Bethlen Gábor tér 3.

Madách Színház Budapest VII. kerület, Erzsébet krt. 29-33

Örkény István Színház Budapest VII. kerület, Madách tér 6.

RS9 Színház Budapest VII. kerület, Rumbach u 9

Spinoza-ház Budapest VII. kerület, Dob utca 15.

 
Budapesti Programajánló - 2017 December
H K Sz Cs P Sz V
1 2 3
4 5 6 7 8 9 10
11 12 13 14 15 16 17
18 19 20 21 22 23 24
25 26 27 28 29 30 31
 

Budapest hőmérséklete: 0 °C

Zenit Futárszolgálat
 
 

legkeresettebb cégek:

 

legújabb hírek:

 

legújabb programok: