VIII. kerület nevezetességei, látnivalói

Fiumei úti Nemzeti Sírkert (Kerepesi úti temető)

A Kerepesi úti temető történetében az 1867-es kiegyezést követően állt be az a fordulat, amely végül nemzeti panteonná válásához vezetett. Több kisebb jelentőségű újratemetést követően 1870. június 9-én került sor ugyanis az első felelős magyar kormány 1849-ben kivégzett vezetője, gróf Batthyány Lajos búcsúszertartására, aminek hatására elindult az átalakulás. Egy évvel később Feszl Frigyes javasolta, hogy a párizsi P-re-Lachaise mintájára szűnjön meg terület köztemetői jellege, és csak a nemzet nagyjait, a kimagasló eredményeket elért honfiakat és -leányokat helyezhessék ott örök nyugalomra. A döntés azonban lassan született meg, és a sírkertet csupán 1885-ben nyilvánította a dísztemetővé a Fővárosi Közgyűlés.

Magyar Nemzeti Múzeum

Országos múzeum, mely a magyar történelem tárgyi emlékeit gyűjti és mutatja be. Klasszicista stílusban épült, 1837 és 47 között, tervezője Pollack Mihály, alapítója gróf Széchényi Ferenc volt. Az intézmény környékének esztétikus kialakítására tervezték meg a múzeumkertet, amelyet Petz Ádám készített, és 1855-ben ültették el benne az első csemetét. A szükséges anyagiak összegyűjtésére koncerteket rendeztek, melyek előadóművészei (karnagyai) között Liszt Ferenc és Erkel Ferenc is szerepelt. A végleges formáját 1879-ben elnyerő kertben számos irodalmi és történelmi személyiségnek állítottak emléket. Itt található többek közt Berzsenyi Dániel, Kazinczy Ferenc, Kisfaludy Károly és Kisfaludy Sándor, Herman Ottó és Giuseppe Garibaldi szobra is.

Füvészkert

Hazánk első botanikus kertje. Legfőbb nevezetessége talán az országban máig egyetlen Victoria-ház, melynek nagy vízmedencéje a különleges szépségű amazonasi tündérrózsának ad otthont. Büszkeségei közé tartoznak százötven év körüli páfrányfenyői, orchideái és a több száz fajt felvonultató kaktuszgyűjteménye. A 2010-ben indult nagyszabású fejlesztések egyik eredménye az Ausztrál-ház, ahol az ausztrál mediterrán tájak növényei közül kétszáz faj tekinthető meg. A kertben összességében mintegy nyolcezer faj él, amiből százötvenet tesznek ki a hazai flóra védett példányai.

Gutenberg-otthon

A Gutenberg-otthon az azonos nevű téren található, műemlékvédelem alatt álló szecessziós épület. Először 1944-ben, majd 1970-ben és 2001-ben újították fel. 1948-ban az épületet elvették a nyomdászszakszervezettől és államosították. Az eredetileg tágas, fényűző bérlakásokat szétválasztották, és a központi kiutalások révén a ház lakóinak száma duplájára nőtt. A kezdetekben a házban lakott Lechner Ödön építész, és maga a tervező Vágó József, de a híres lakók sorát gyarapította Négyesy László esztéta is, majd a későbbi időszakokban Mándy Iván író, Heller Ágnes és Fehér Ferenc filozófusok, és egy sor művészcsalád.