Budapest történelme

Budapest történetének nagysága nagyban köszönhető földrajzi fekvésének; a Duna partján található, a Szentendrei-szigettől délre, egészen Csepel-sziget északi részéig terjeszkedik; Nyugaton a Budai-hegységen, keleten a Pesti-síkságon terül el egészen a Gödölői-dombságig. Ezeknek az adottságoknak köszönheti a terület, hogy már szinte négyezer éve folyamatosan lakott.

Őskor: Régészeti bizonyítékok vannak arra, hogy a területen már a rézkorban (Baden-kultúra) városias kultúrák voltak, amik már kocsikat alkalmaztak a teherszállításra (Budakalászon került elő egy kocsimodell, ami bár gyerekjáték lehetet, de igazolja a kocsik létét a térségben)
A középső-bronzkorban is volt élénk élet a térségben. Itt húzódott a Vatya-kultúra földvár rendszere, amit Solymáron fel is tártak. A késő-bronzkorba már az urnamezős kultúra nyomaira bukkantak a régészek, Békásmegyeren egy 324 síros temetőt tártak fel.

Ókor: A vaskor kezdetén a Hallstatti-kultúra lakhatta a területet. Az ő erődítésüket tárták fel a Gellérthegyen, amit később a kelták (La Tene) használtak.
A Kr.e. II. században megjelentek a római hódítók. A Dunát, mint termesztés védvonalat használták ki. Itt alapították meg Aquincum városát. Először csak katona városnak épült, valószínűleg a Flavius- dinasztia idején Domitianus uralkodása alatt épülhetett fel. A katona város és a mellé épült polgárváros, Kr.u. 120 körül Pannonia Inferior tartomány fővárosa lett, és ezzel elnyerte a municipium rangot. További fejlődésében szerepet kapott Septonius Severus, aki pannóniai származású volt. Az ő uralkodásának idején kapta meg a Colonia rangot. A népvándorlás megindulásával jelentős szerepet kapott. Megfordult itt Hadrianus császár, aki a birodalom határvédelméül kiépítette az úgynevezett limes-rendszert. De állomásozott itt Diocletianus császár is, aki kivezette a katona császárok "válságos" korából a birodalmat. Itt próbálta megvédeni I. Valentinianus a birodalmat a kvád és markomann támadások ellen. Ezek a népmozgások bár jelentősek voltak, de nem érte el a későbbi nagy vándorlás erejét, amivel megjelent egy jól szervezett népcsoport, a hunok. A hunok elfoglalják egész Pannóniát és egészen Rómáig jutnak. Állítólag itt volt Attila testvérének, Bledának a hadiszállása. A magyar mondai hagyomány őt Budának nevezi, és innen eredezteti a későbbi Óbuda nevét. Attila halálával a hun birodalom is széthullott. Ezek után itt vonultak át különböző barbár törzsek (pl.: Gepidák).

Középkor: A hunok után tartósan megtelepedni a vándorló törzsek közül az avarok voltak képesek. A Frank birodalommal harcolva itt alakították ki az államalakulatukat. Bukásuk után ez a terület a morva birodalom része lett.
Ezt a birodalmat találták itt elődeink, és hódították meg. A terület kivalló fekvése miatt választhatta Árpád fejedelmi székhelyéül Budát. Itt is temették el a mai Bécsi út környékén. Taksony vezér még itt tarthatta székhelyét ( őt valószínűleg Budapest alatt található Taksony községben temették el) I. István már Esztergomban, majd általa alapított Székesfehérváron székelt. Itt fogták el Gellért püspököt, Imre herceg nevelőjét a pogány lázadók, akit az általa elnevezett hegyről ledobva öltek meg. Budán a római romokon és úthálózaton új város épült ki. Buda a királyi négyszögnek a Medium Reginek a része volt (Székesfehérvár,Visegrád, Esztergom és Buda). Budán alakul ki az ország legfontosabb gazdasági centruma.