X. kerület nevezetességei, látnivalói

Népliget

A Népliget egy 1860-as években kialakított városi park, a VIII. és a IX. kerület határán. A tehetősebb polgárok Városligetének ellenpontjaként, annak idején inkább a munkásosztály foglalta el. A 112 hektáros terület fás, virágos, pázsitos pihenőhely belső sétányokkal, szobrokkal és emlékművekkel. Egyik része a Centenáriumi park, amelyet a három városrész, Pest, Buda és Óbuda egyesítésének százéves évfordulóján hoztak létre. A Népligetben kapott helyet a Planetárium is.

Tűzoltó Múzeum

Az 1957-ben megnyílt - azóta többször felújított - múzeum állandó kiállítása a tűzvédelem fejlődését mutatja be az őskortól napjainkig, miközben megismertet a pusztító elem elleni évezredes harccal, a tűzrendészet és tűzoltó eszközök fejlődésével, a korabeli tűzoltók életével, munkájával, kulturális hagyományaival.

Csősztorony

Az egykori virágzó szőlőkultúrák emlékét őrzi az 1844-ben épült Csősztorony a Harmat utca 41. szám alatt, mely országos védettségű műemlék. Felállítása a XIX. század első felében vált szükségessé a kőbányai szőlőket dézsmáló tolvajok miatt. A kivitelezést Zofahl Lőrinc vázlatai alapján Brein Ferenc építőmesterre bízták. A romantikus stílusú, szabadon álló lépcsős építmény magában foglalja az őrházat is.

Szent László templom

Lechner Ödön tervei alapján készült, 894 és 1899 között, eklektikus-szecessziós stílusban. A tervező a franciaországi korai román kori és gótikus stílus jegyeit ötvözte reneszánsz, barokk, perzsa és magyar népi elemekkel, mesterien egységet létrehozva.

Izraelita temető

A zsidó hit szerint a sírból kinövő növények az elhunyt testéből nőnek, ezért gazt irtani, fákat kivágni nem szabad. A temető egyes részei ezért őserdőre emlékeztető, elvadult növényzettel rendelkeznek, alig megközelíthető, emberléptékű sírkövekkel.

Szőlőfürtös feszület

A Kada utca 140/B és Sörgyár utca sarkán látható az a feszület, melyet a kőbányaiak évszázadok óta szőlőfürtös feszületként emlegetnek. A terméskőrakaton, alsó részén szögvas hevederekkel megerősített, kőből faragott Krisztus-szobor jellegzetessége, hogy a Megváltó tenyerében kőből faragott szőlőfürtöket tart. A feszület alsó részén az 1773-as évszám olvasható.
A kutatások szerint a kőbányai szőlők első intenzív művelőit Bajorországból telepítették be, feltehetőleg tőlük származik ez a hazánkban szokatlan ábrázolás.

Conti-kápolna

A 18. században kolerajárvány pusztított Kőbányán. Az olasz származású Conti Antal Lipót és felesége ettől való megmenekülésének emlékére építtette 1739 és 1740 között a barokk stílusú kápolnát, mely később a férfi nevét kapta. Az építmény gazdagon aranyozott, csavart oszlopos oltárral rendelkezik. Az oltárkép egy másolat: eredetije az innsbruck-i Madonna. Az összes szobrot Conti Antal készítette. Nemzetközi kulturális védelem alatt áll.

Határkő

A legrégebbi emléknek az 1738-ban felállított, úgynevezett "Határkövet" tartják. A régi Pest határát jelölő kövek közül ez volt a 89-es. Ma, hogy minél jobban látható legyen, eredeti helyétől pár méterre, egy kis mesterséges magaslatra helyezték a Jászberényi és a Pesti út találkozásánál.