XII. kerület nevezetességei, látnivalói

Erzsébet-kilátó

Népszerű kirándulóhely Budapest legmagasabb pontján, a Budai-hegységbe tartozó János-hegy tetején. Építése 1908 tavaszán indult be, Schulek Frigyes tervei alapján, Kluczinger Pál vezetésével. A szükséges köveket a hegy előtt elterülő lapos tetőről, épített kötélpályával szállították a helyszínre, míg a vizet puttonyos kocsikon vitték fel a Svábhegyről. Az építkezéshez haraszti és borosjenői mészkövet használtak. A kilátótornyot 1910. szeptember 8-án adták át a közönségnek, és Erzsébet királynéról nevezték el, aki 1882-ben járt a hegyen.

Normafa

A Sváb-hegy legmagasabb pontja, tengerszint feletti magassága 477 méter. Az itt elterülő tisztásról remek kilátás nyílik a fővárosra, és a belső budai hegyvidékre. A Normafa eredetileg egy, a Budai-hegység keleti peremének tisztásán álló terebélyes, öreg bükk volt, mely alatt a mondák szerint még Mátyás király is megpihent. A fát többször is villámcsapás érte, és 1927. június 19-én végleg elpusztult.
Neve onnan származik, hogy egykor a Nemzeti Színház művészei -norma nap--okon - amikor vallási okokból tilos volt játszaniuk - ide jártak pihenni, és egy alkalommal, 1840-ben, a színház akkor már ismert színésznője, Schodelné Klein Rozália itt énekelte el Bellini Norma című operájának nagyáriáját. A fatörzs csonkját a főváros konzerválni szerette volna, de a torzó minden igyekezet ellenére elkorhadt. Helyén ma emléktábla látható.

Farkasréti temető

A régi budai sírkertek, főleg a Németvölgyi temető tehermentesítésére hivatott Farkasréti köztemető hivatalosan 1894. április 1-jén nyílt meg. Nevét a Széchenyi-hegy délkeleti lejtőjéről kapta. A hatvanas-hetvenes években a legfontosabb fővárosi elittemetővé vált, mely státuszát páratlan természeti környezetű fekvése, több száz kimagasló jelentőségű személy itteni nyugalomra helyezése, valamint a Tabáni és a Vízivárosi temető megszüntetése alapozta meg.

Bajor Gizi Színészmúzeum

A Bajor Gizi hagyatékából és emlékszobájából kifejlődő múzeumba az alapító a névadó mellé Jászai Marit és Márkus Emíliát emelte ki a magyar színháztörténetből, a nekik szentelt szobákkal. Gobbi Hilda 1990-ben kapott benne emlékszobát.

MOM Művelődési Központ

A Magyar Optikai Művek által - 1945 után, Budapesten elsőként - épített, hosszú ideig üzemeltetett kulturális intézmény, MOM néven vált közismertté. A gyári munkások mellett a kerületi lakosok, és az ott tanuló diákok művelődését is szolgálta. A világhírű gyárra emlékeztető betűszó 2010-től ismét nevében szerepel, és egy 2011-ben befejezett beruházás eredményeképpen, egy sokoldalúan hasznosítható közösségi tér birtokosa lett a központ.

Budapest Kongresszusi Központ

A Budapest Kongresszusi Központ (Budapest Congress & World Trade Center) Magyarország legnagyobb, legmodernebb kongresszusi és rendezvény helyszíne. Finta József tervei alapján épült, 1984-ben. A Gesztenyéskertben, Buda egykori legnagyobb temetője, a Németvölgyi temető helyén található.