XVII. kerület elhelyezkedése, városrészei

A XVII. kerület, más néven Rákosmente, 54,83 négyzetkilométeres kiterjedésével a legnagyobb a fővárosban. Északnyugaton a XVI. kerület, nyugaton a X. kerület, délnyugaton a XVIII. kerület, míg délkeleten Ecser és Maglód, keleten Pécel, északkeleten pedig Nagytarcsa határolja. Kilenc részből áll: Rákoscsaba, Rákoskeresztúr, Rákosliget, Rákoshegy, Rákoskert, Rákoscsaba-Újtelep, Régiakadémiatelep, Madárdomb és az Akadémiaújtelep.
Az 1930-as években, a mezőgazdasági területeknek a Magyar Tudományos Akadémia általi felosztásával és felparcellázásával alakult ki Rákoskeresztúr részeként a családi házas Régiakadémiatelep, majd 1950. január 1. után, már Nagy-Budapest részeként Akadémiaújtelep. Utóbbi nyugati végén található Pest város és Rákoskeresztúr határköve, melyet felirata szerint 1738-ban emeltek. Rákoskeresztúr területébe ékelődik a Madárdomb, amely nevét az itt található, főként szárnyasokról elnevezett utcanévbokornak köszönheti.
Az 1900-as évek elejétől Rákoscsabának Rákoskeresztúr felé terjeszkedő részét hívták Rákoscsaba-Újtelepnek. Egykor földbirtokosok tulajdonában állt, a Kavicsos-dűlő és az Anglia-dűlő alkotta. Fontosabb utcái a Szent Imre herceg útja, a Diadal út, a Naplás út, az Ananász utca és a Tarcsai út. Észak-keleti és keleti irányban a Rákosliget épült össze Rákoscsaba-Újteleppel. Ez a külvárosi-kisvárosi jellegű városrész szinte kizárólag kertes családi házakból áll. Rákoshegy, becenevén Hegy, egykor önálló település volt. Többek között itt található a kerületi víztorony, amelyet 1995-ben műemlékké nyilvánítottak. Rákoshegy és Ecser között fekszik Rákoskert, Budapest legkeletibb városrésze.
Bár Rákosmente a Pesti-síkság része, területe szinte teljes egészében dimbes-dombos. Itt található a 27 hektáron elterülő Merzse-mocsár. A Liszt Ferenc repülőtér ugyan hivatalosan Budapest XVIII. kerülete, illetve Vecsés területén fekszik, azonban a 2-es futópályája részben átnyúlik Rákosmentére is.