Organique Natúrkozmetikum

II. kerület múltja, történelme

Területe ősidők óta lakottnak számít, hiszen már a neander-völgyi ember nyomai is megtalálhatóak a Pesthidegkút környéki Remete-szurdokban. Ókori életéről már egészen sok információ áll rendelkezésre, tudható például, hogy Kr. u. 89 után a mai Bem tér környéki táborban a római Legio II Adiutrix tartott helyőrséget. A III. század második felében a budai hegyvidéken az acquincumi katonai arisztokrácia rendelkezett birtokkal, 400 körül viszont a rómaiak kiürítették Kelet -Pannóniát, és az V. századtól kezdve a romanizált lakosság nyomai eltűntek.
A II. kerületben több középkori település - például a honfoglaló magyar törzsek egyikének nevét viselő Nyék - nyomai mutathatók ki. Az oszmán hódoltság alatt a Vár körüli legnagyobb lakótelep az úgynevezett Varos volt - tulajdonképpen a későbbi Víziváros -, a mai Széna tér, a Bem tér és a Lánchíd budai hídfője között.
A török kiűzése után Buda hat részből állt, a Várból és öt külvárosából, melyből három a mai II. kerület területére esett: Víziváros, Országút, Újlak. Az 1838. évi nagy dunai árvíz utóbbiakban is komoly pusztításokat végzett. A reformkorban kezdtek épülni Buda határában kirándulóhelyek - például Kuruclesen, Lipótmezőn, Hidegkúton - valamint nyaralók.
A II. kerület mai képét a XIX. század második felében nyerte el, párhuzamosan Budapest világvárossá fejlesztésével. Amíg Pest a gazdasági centrumot jelentette, addig Buda, és így a II. kerület egy része is közigazgatási központ lett. 1876-ban készült el a budai oldal első rendezési terve, ez akkor még csak a Vár oldalára korlátozódott, a Rózsadombon pedig csak a Mecset utca környékét szabályozták. Kiépítették az ugyanebben az évben átadott Margit híd budai hídfőjétől a későbbi Mechwart ligetig tartó útvonalat, majd 1885 és 1892 között a további szakaszait. Mivel a Margit-híd közelebb hozta a budai dombokat a szemközti Lipótvároshoz, 1896 után eltervezték a Rózsadomb, Rézmál, Szemlőhegy, a Vérhalom, a Törökvész és Nyék rendezését.
A II. világháború alatt a kerület a budai csata, azaz a Vár ostroma során hadszíntérré vált - 1945. február 11-én a német csapatok egy része a szovjet ostromgyűrűből Hűvösvölgy felé tört ki -, majd a háború után az újjáépülő Budapest kedvelt kertvárosa lett. 1950. január 1-jétől, Nagy-Budapest létrehozástól ide tartozik Hidegkút is.
Az 1956-os forradalomban sokan vettek részt a kerületből. Itt lakott Nagy Imre miniszterelnök, Mansfeld Péter, az 56-os forradalom legfiatalabb kivégzett áldozata és Szabó János, a Széna téri harcok vezére. A hatvanas-hetvenes-nyolcvanas években szinte teljes egészében beépült.
 
Budapesti Programajánló - 2019 Július
H K Sz Cs P Sz V
1 2 3 4 5 6 7
8 9 10 11 12 13 14
15 16 17 18 19 20 21
22 23 24 25 26 27 28
29 30 31
 

Budapest hőmérséklete: 20 °C

Zenit Futárszolgálat
 
 

legkeresettebb cégek:

 

legújabb hírek:

 

legújabb programok: