------------- Összesen 2257 szavazat érkezett! Köszönjük! -------------

Felborult a mennybolt,
lehulltak mind a csillagok,
beterítették a síkot,
s a budai dombokot.

Ezernyi fénnyel hirdetik,
ez itt az én lakhelyem,
a kígyóként tekergő Dunám,
és Budapest, - melyek látványát
fölöttébb kedvelem.

A szabadság szobra,
Jelkép, örökös figyelem!
Int a távozók után és
üzen: térj vissza idegen!

A Vár, mint egy szép hölgy,
kényelem szerető,
elterül a várhegyen,
alatta csillagfényes lepedő.

Ujjain az ékkő:a Mátyás templom,
színház, szállodák sora,
a Halászbástya,
fehér kövei, mint
királynők fején a korona.

Sétányairól átnézve
a hidakkal szelt vén Dunán,
elébe tárul Pest,
- melynek szépsége
amely túltesz mindazon,
mit az ember itt talál – Budán.

Körútjai, sugárútjai,
mint táncoló égkövek
a táncosnő övén,
csillaggal kivertek,
és lüktetnek,
mint vénánkban a vér.

A Duna tükrében ringó Parlament,
Hátterében a Bazilika,
s a tűhegyű templomok.
Budapest, még élek,
már szívemmel látlak téged,
büszke és oly boldog vagyok.

2010.12.01.