XIV. kerület múltja, történelme
A XIV. kerület helyén volt egykor Rákos mezejének egy része. A pusztaság a 12-13. századtól jelentős politikai helyszínné vált, itt tartották 1286-ban az első országgyűlést, és itt választották kormányzóvá Hunyadi Jánost, 1445-ben. A terület a 17. században egyre kopárabb lett, mert innen szerezték be a pesti építkezésekhez szükséges faanyagot. A vidéket I. Lipót német-római császár adományozta Pest városának, majd a 18. század közepén újra fásították.
Itt építették fel József nádor elhunyt leánya tiszteletére a Hermina kápolnát, melynek munkálatai 1845-ben kezdődtek. E dátumtól kezdődik Herminamező, és vele Zugló története. A város terjeszkedésével, majd a Városliget kialakulásával a 19. században a területet kezdték belakni, 1850 körül megjelentek az első villák a mai Hermina út környékén, és az Ajtósi-Dürer sor elején. A század végén kezdett beépülni a Thököly út és az Erzsébet királyné útja, valamint a Bosnyák tér környéke.
A Városligetet a millenniumi ünnepségek alkalmára hozták létre, 1906-ra készült el a Műcsarnok és a Szépművészeti Múzeum. Szabályozták a Városligeti tavat, feltöltötték a Páva-sziget két csatornáját, és a tóba vezették a Rákos-patakot. Megépült Vajdahunyad vára és a Hősök tere.
A századforduló előtt ? a londoni után ? Európában másodikként megépült a Millenniumi Földalatti Vasút egy szakasza is, kialakították az úthálózatot. A mai kerület külső részein a 20. század elején indult meg az iparosodás.
A XIV. kerületet 1930-ban hozták létre, három másikkal (XI-XIII.) együtt. Területe korábban a VI., VII. és X. kerületekhez tartozott. A második világháború utáni évtizedekben számos lakótelepet építettek, 1980-ban Zuglóban nyitották meg az ország első, nyugati jellegű üzletközpontját, a ma is működő Sugárt, amelyet 2004-ben korszerűsítettek. A szocializmus idején itt kapott helyet a Danuvia Gépgyár, az Elektroakusztikai Gyár, az MTA Kutatási Eszközöket Kivitelező Vállalata, a Budapesti Porcelángyár, a Geofizikai, a Földtani és a Gyógyszerészeti Intézet. Szintén itt épült fel a Puskás Ferenc Stadion (korábban Népstadion), a Kisstadion, a leégett Budapest Sportcsarnok helyén pedig a mai Papp László Sportaréna.
Itt építették fel József nádor elhunyt leánya tiszteletére a Hermina kápolnát, melynek munkálatai 1845-ben kezdődtek. E dátumtól kezdődik Herminamező, és vele Zugló története. A város terjeszkedésével, majd a Városliget kialakulásával a 19. században a területet kezdték belakni, 1850 körül megjelentek az első villák a mai Hermina út környékén, és az Ajtósi-Dürer sor elején. A század végén kezdett beépülni a Thököly út és az Erzsébet királyné útja, valamint a Bosnyák tér környéke.
A Városligetet a millenniumi ünnepségek alkalmára hozták létre, 1906-ra készült el a Műcsarnok és a Szépművészeti Múzeum. Szabályozták a Városligeti tavat, feltöltötték a Páva-sziget két csatornáját, és a tóba vezették a Rákos-patakot. Megépült Vajdahunyad vára és a Hősök tere.
A századforduló előtt ? a londoni után ? Európában másodikként megépült a Millenniumi Földalatti Vasút egy szakasza is, kialakították az úthálózatot. A mai kerület külső részein a 20. század elején indult meg az iparosodás.
A XIV. kerületet 1930-ban hozták létre, három másikkal (XI-XIII.) együtt. Területe korábban a VI., VII. és X. kerületekhez tartozott. A második világháború utáni évtizedekben számos lakótelepet építettek, 1980-ban Zuglóban nyitották meg az ország első, nyugati jellegű üzletközpontját, a ma is működő Sugárt, amelyet 2004-ben korszerűsítettek. A szocializmus idején itt kapott helyet a Danuvia Gépgyár, az Elektroakusztikai Gyár, az MTA Kutatási Eszközöket Kivitelező Vállalata, a Budapesti Porcelángyár, a Geofizikai, a Földtani és a Gyógyszerészeti Intézet. Szintén itt épült fel a Puskás Ferenc Stadion (korábban Népstadion), a Kisstadion, a leégett Budapest Sportcsarnok helyén pedig a mai Papp László Sportaréna.
|
||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||
Budapest hőmérséklete: 11 °C
