------------- Összesen 2257 szavazat érkezett! Köszönjük! -------------

Egy folyó két partján,
A Duna ékes, szép táján,
Egy gyönyörű város terül el,
Mire már oly régóta nézünk fel.

Ez vagy te, a miénk, Budapest,
Mit nemcsak a festők képe fest,
Kettéosztva, hidakkal összekötve,
A borús idők után mégis eggyé írjuk le.

Keletről jött, s teremtett egy Nyugatot,
A félhold jelkép szürkületet hordozott!

Most már azonban a sötétben is világít,
A Gellért-hegyen állva egy új világ nyit,
Szemnek, szájnak, szellemnek s szívnek,
Ha ide belépsz, engedj hát a kísértésnek!

Sétálhatsz te vándor, reggeltől-estig,
Nem lesz hiány, hisz annyi minden van itt,
Tégy hát egy kört a Szabadság téren,
Élvezd a látványt a rakpartról télen.

Csodáld meg hát, mit itt látsz!
Máshol nem lesz ilyen, bárhol jársz!
Ahány kiscsillag feljön este, s ragyog az égen,
Annyi csepp csillog a Dunán a városi fényben.

Ez voltál, vagy, és leszel mindig szép városunk,
Kitartunk és gyönyörködünk, tőled van a mámorunk,
Budapest! Te sosem voltál rest! S mi nem feledjük ezt!
Az élet veled egy véget nem érő, fényben pompázó est!